Mi is az az önmegvalósítás?

Az önmegvalósítás azokhoz a kifejezésekhez tartozik, amelyekkel rengeteget dobálózunk, mégsem ismerjük az igazi jelentésüket.

Definíció-szinten az önmegvalósítás leginkább a bennük rejlő készségek kiaknázása, magasabb szintre emelése, és ennek köszönhetően a lehető legmagasabb eredmény elérése. A készségek nem vonatkoztathatók kizárólag karrierre vagy magánéletre, így maga az önmegvalósítás sem csak egyik vagy másik oldalon történik meg.

Önmegvalósítás iránti igényünk...

Aki rájön, hogy valamilyen készséggel rendelkezik, legyen az írói, zenei, képzőművészeti, matematikai, programozói, oktatói vagy segítői, (teljesen mindegy), olthatatlan vágyat kezd el érezni az iránt, hogy az adott területen fejlessze magát, eredményeket érjen el. A siker azonban nem minden: a valódi önmegvalósítás sosem csak az elismerés fókuszával történik, sokkal inkább annak a vágyával, hogy ez legyen a fő tevékenység az életben. Vagyis, a szuper zenei tehetséggel megáldott, énekelni rajongásig szerető könyvelő bemegy az irodába, lelkiismeretesen ellátja a munkáját, de valójában önmegvalósítást akkor él vagy élne meg, ha az éneklés nagyobb arányban tehetné ki a napjait, mint a könyvelés.

Számos helyen lehet olvasni arról, az a személyiség, amely "megvalósította önmagát", pontosan milyen jellemzőkkel is bír, de mivel ez nem egy pszichológiai tanulmány, én erről most nem szeretnék írni :)

Fontos viszont, hogy beszéljek az önmegvalósítás akadályairól

A társadalmi olló – bármilyen képességei is vannak valakinek – itthon olyan hatalmas, hogy a hátrányos helyzetből induló egyén jó eséllyel nem jut el az önmegvalósításig.

Becsapós önmegvalósítás – mások mintájának követése. Amikor a szülők mintája mögé áll be valaki, és ugyanazt az életet tekinti önmegvalósításnak a saját képességeinek kiaknázása helyett, valójában nem fogja elérni azt. Igaz ez arra is, amikor a saját tehetség és célok helyett a társadalmi elvárásoknak való megfelelés képviseli a célokat.

Az önmegvalósítás elnyomása – sajnos mind a család, mint a barátok, tanárok oldaláról érkeznek olyan gátak az ember életébe, amelyek az önmegvalósítási törekvéseket "lenyomják a víz alá". A "neked úgyse sikerülhet", a "nem vagy elég jó hozzá", illetve a "tehetséges vagy, de ehhez nem eléggé" mind olyan programok, amelyeket ha gyerekkora óta hallgat az ember, végül könnyen lehet, hogy el is fogja hinni! (Az önmegvalósítás eléréséhez az egyik legfontosabb feladat ezeket a sérüléseket meggyógyítani, akár azzal is, hogy bizonyos embereket kiiktatunk az életünkből.)

Csak a kiválóság számíthat önmegvalósításra?

Az önmegvalósítás sikere vagy kudarca jóval csekélyebb arányban múlik a valós tehetségen, mint magán a hozzáálláson. Persze, nem a képességek, készségek abszolút hiányáról beszélek, hanem az "egész ügyes" és a "zseniális" közti különbségekről. Mai világunk egyáltalán nem a valóban kiemelkedőt díjazza, hanem azt, aki ezt elhiszi magáról, és képes ezt megfelelő köntösben prezentálni is. Ezért az önmegvalósítás, a definíció szintű képesség-kiteljesítés mellett egy másik folyamat eredménye is, ez pedig a tudatos építkezés és a hatékony én-értékesítő kommunikáció. Ez persze nem a közhelyes idézetek lelkes olvasgatását jelenti, és a napi szintű „meditációt” azon, hogy milyen fontos a pozitív gondolkodás, hanem egy mélyebb, rengeteg ön-elemzéssel járó belső munkát!

Amikor a Szövegtündér elindult, két dolgot tudtam: a szövegírásból szeretnék élni továbbra is, de eszem ágában sincs visszamenni alkalmazottnak, mert számomra az önállóság jelenti az önmegvalósítást amellett, hogy abból élek, amiben jó vagyok külső visszajelzések alapján is. Most már idestova 3 éve kis- és középvállalkozásoknak, énmárkáknak segítek abban szabadúszóként, hogy úgy kommunikáljanak magukról, olyan szövegek jelenjenek meg online felületeiken, amelyek megmutatják, ők miben mások, miben különlegesek, miben kiemelkedők - ezzel pedig az önmegvalósításukat segítem napi szinten, a magamén keresztül.

Kép rólam: Felföldi Gábor - Visual Production

***